Louis-val az este..

                                                                 16.Rész

De ami ott fogadott az nagyon meglepett...

A fiúk össze-vissza rohangáltak a lakásban azt kiabálva hogy veszekedés...
Niall-nak tortás volt a feje, Zaynnek lábas volt a fején, Harrynek egy macska volt a kezében és gügyögött neki. Apa (Liam) pedig Sophiával veszekedtek.
-Hali mindenki!-kiáltottam el magam amitől mindenki megállt és jöttek volna megölelgetni de megállítottam őket.
-Niall mosd meg az arcod, Zayn vedd le a lábast a fejedről, Harry honnan van az a  macska? És ti meg ne veszekedjetek már folyton. Kezd idegesítővé válni.-mondtam és megöleltem apát és Harryt, majd két puszival üdvözöltem Sophiát akármennyire is nem akartam nem leszek bunkó hiszen jó fej lány. Niall nagy sietségével a lépcsőn el tanyált és legurult aztán felpattant és megölelt.
-Jól vagy Niall??-kérdeztem röhögés közben.
-Hát persze húgi.-mosolygott és bement a konyhába. Aztán jött Zayn aki futott nekem de még az utolsó pillanatban arrébb ugrottam és az ajtónak ment neki. Elkezdtünk nevetni.
-Jól vagyok!-kiáltott fel.
-Egy percig sem aggódtunk.-röhögtem.
-jó újra veletek. Amúgy ma voltam ultrahangon.-meséltem.
-És mi volt?? Egészséges???????-kérdezte apa.
-Igen makk egészséges a picikém.-Itt Louis megköszörülte a torkát.-Picikénk.-mosolyogtam és megcsókoltam Lou-t.
-Szobára!!-kiáltotta el magát Hazza mire Liam tarkón csapta. Aztán elkezdtek veszekedni hogy ezt miért csinálta.
-Apa beszélnünk kell!!-mondtam és felmentem a szobámba. Liam pedig követett.
-Mi a baj kicsim?-kérdezte aggódva.
-Figyelj szakítsatok már! Ebben az egy hónapban, nem hallottam mást csak veszekedést!! Nem akartok együtt lenni! Kérlek apa.-könyörögtem.
-Figyelj kicsim... akár milyen furcsa ez a helyzet anyáddal közösen döntöttünk a szakítás mellett ezt meg kell értened. Sophiával is csak azért veszekszünk mert mindig féltékeny leszek ha egy fiúval van. Én szeretem Daniell-t mint barátot najó iszonyatosan hiányzik de ez lenne a legjobb mindenkinek!-mondta bár szerintem nem gondolta komolyan..  Megforgattam a szemem és beletörődtem abban hogy nekik ez így jó.. anya úgyis találkozgat egy hapsival... Mindegy ez nem az én dolgom. Gondoltam csinálok vacsit mert éhes lettem. Szóval megpusziltam apát és megöleltem majd lementem a konyhába. Gondoltam csinálok ma nem csinálok nagy kaját. Ezért felvágtam a friss kenyeret kiraktam a vajat és a szalámit, paradicsomot és az uborkát, tányérokat majd elkiáltottam magam:-Vacsoraaaaaaaaaaaaaaa!-majd leültem enni. Louis mellém ült, Niall a másik oldalamra, Zayn  Louis mellé, Liam Niall mellé Sophia pedig velem szemben. Miután megettem, beraktam a mosogatóba a tányérom és felmentem a szobámba. Hallottam hogy valaki követ na ki volt az?? Louis.
-Szia kicsim.-mosolygott majd adott egy csókot. Egyből vissza csókoltam.
-Szia.-mosolyogtam.    
-Na miújság? Szerelmem?-beharaptam az alsóajkam.
-Szeretnèk tőled valamit a szobába... zárt ajtónál!-kacsintott.
-Mit?-teszem a hülyèt pedig pontosan tudtam mire gondol.
-Tudod te èletem..-csókolt meg. Amit èn termèszetesen viszonoztam. Egyszerűen elkápráztat. Imádom. Olyan finoman csókol de közben olyan vadan.. Ahogy csak ő tud! Teljesen elvette az eszem, és ellopta a szívemet. Egyszerűen.. úgy érzem nekem ő az igazi. Lehet ez most elhamarkodott mert nem rég ismertem meg és nagyon utáltam őket. Most pedig épp Louis-val csókolózom. De hát ha már így hozta az élet.. Közben Louis elkezdett tolni az ágy felé. Lelök rá majd fölém tornyosodik. Közel vonom magamhoz, a lábam a dereka köre kulcsolom hogy még közelebb legyen hozzá. Nem tudok betelni közelségével. Leveszem róla a pólóját és fölé kerekedem. Majd rá ülök közép  pontjára és kör-körös mozdulatokkal kezdem izgatni. Mire felnyög. Apró csókokkal hintem be nyakát és felső testét amit hangos sóhajokkal jutalmaz. Elmosolyodom arra hogy mennyire élvezi. Majd megint én kerülök alulra és elkezd vetkőztetni. Majd én is leveszem róla a nadrágját kissé ügyetlenkedve, az öve miatt. Miután minden ruha lekerült rólunk, átadtuk magunkat az élvezetnek.

Sajnálom hogy több hónapig nem írtam a blogba, csak én most vagyok nyolcadikos és elég sok dolgom van. Nyáron pedig hülye korszakomat éltem és kitaláltam hogy többet nem írok. Hülye voltam hiszen imádok írni.. De amúgy ezt a részt már egy hónapja írom csak nem tudtam soha befejezni mert csak este volt rá időm. :(

A mesélés.. (nem tudok jobb címet xd)

                                                   15.Rész

Mit keres itt egyáltalán Louis?? Mit akar még tőlem??? Lehet terhes vagyok tőle mikozben neki barátnője van... Hát ez tök jó nem??! Ilyen szerencsétlen is csak is én lehetek!! Most is edzenem kéne nem beragadni a szertárba Louis Tomlinsonnal.!
-Szóval mit akarsz??-vontam kérdőre. Mire elkezdett gondolkodni és egyre közelebb jött, én pedig folyamatosan hátráltam. De addig jött felém míg én neki mentem a szekrénynek. És végül megcsókolt. Tudom hogy nem szabadott volna de visszacsókoltam.
-Figyelj... elviszlek orvoshoz! Ki kell deríteni hogy terhes vagy-e! Mert ha az vagy, akkor, én mindenben segítek neked. Támogatni foglak mindenben..-ölelt meg.
-Köszönöm. De ugye tudod, hogy egyből nem fogja kimutatni hogy terhes vagyok, vagy nem.-mondtam neki és megpróbáltam kinyitni az ajtót.
-És most segíts. Ki kell jutnunk innen.-mondtam éskiabálni kezdtem.
                                            1Hónap múlva

Louis-val kijutottunk a szertárból, és kiderült hogy terhes vagyok. Louis és Eleanor szakítottak. Vagyis, Eleanor szakított Louis-val mert már nem szerette és nem haragudott rám azért ami tötént. Sőt mi még mindig tartjuk a kapcsolatot.
Apa és Sophia még együtt vannak de folyton veszekednek amikor ott vagyok.
Én anyával lakom. Elegem lett Sophiából. Ne értsétek félre, kedvelném ha nem miatta szakítottak  volna a szüleim... Mert amúgy kedves lány..
Mindegy térjünk vissza rám és Louisra.
Mi most úgy vagyunk egymással hogy szeretjük egymást és együtt vagyunk. Együtt várjuk a babát. Ő ott lakik a bandaházában de a saját lakásában is szokott menni. Igaz hogy csak velem de szokott. Már megismerkedtem a családjával. Nagyon aranyos anyukája van. És a hugai nagyon aranyosak. És most születtek meg az ikrek, Doris és Ernest. Nagyon édes babák. Szoktunk rájuk vigyázni. Gyakorlunk. Ki gondolta volna hogy 17 évesen teherbe esem... De az iskolát folytatni fogom. Jól akarok elhelyezkedni. Nem sokára majd meglehet tudni hogy kislány vagy kisfiú lesz az én picikém. Vagyis még kéthónap de nem baj. Addig folyamatosan tanulok sportolni most nem sportolhatok rendszeresen de benne vagyok még a csapatban. És most térjünk a jelenre:
-Louis, anya jöttök már? Elkésünk az ultrahangról!-kiabálok fel.
-Jövünk már, nyugi kicsim!-szólalt meg anyu és végre kijött a fürdőből.
-Utána megyek apához. Megbeszéltük hogy ma nálla alszok.-mondta és kiléptem az ajtón. Holnap lépek át a második hónapba. Már annyira várom hogy megszülessen.
                                          ***

Az ultrahangon minden a legnagyobb rendben ment. Makk egészséges és szépen fejlődik a baba. Már most nagyon szeretem. Igaz még csak nehezen fogom fel hogy egy baba növekszik bennem...
-Anya, rakj ki apánál, légyszíves!-kértem.  Elvitt apához. Elköszöntem és Louisval kiszálltunk az autóból. Bementünk de ami ott fogadott az nagyon meglepett....

Veszekedés

                                                  14.Rész

Vártam hogy Niall legalább pislogjon. Nem tudtam most mégis mi van. Megijedtem! Hirtelen azt hittem sokkot kapott. De, szerencsére felém fordult.
-Hát... ez meglepett. Azt hittem Liam valami apróságon akadt ki. De, ezek szerint nem.-mondta szépen lassan.
-Figyelj.. most nem lekoptatni akarlak de, nekem sietnem kell! Majd még beszélünk! Rendben??-kérdezett rá.
-Rendben!-mosolyogtam rá. Megölelt és kiment a szobámból. Még gondolkodtam egy kicsit, aztán elkezdtem újra tanulni hogy addig ne ezen kattogjon az agyam.
Megtanultam a fizikát, a biológiát. A matekot nem értem sajnos, szóval segítséget kell kérnem. Egyből  Liamre gondoltam, de inkább hanyagoltam és Zaynt választottam. Át mentem az ő szobájába. Mosolyogva fogadott.
-Miben szolgálhatok, Lady?-kérdezett rá viccesen amire felnevettem. Leültem az ágyára és oda nyújtottam neki a könyvem.
-Magyarázd el!-könyörögtem. Elmosolyodott és elkezdett magyarázni.
****
Már egy órája csak a matekot gyakorolom. Hogy lehet valami ilyen nehéz???
Bár, az tény hogy ahogy Zayn magyarázta, sokkal egyszerűbb volt.
-Sokkal könnyebb ha te magyarázod! Legyél a matek tanárom!-kacagtam.
-Óó, ez de romantikus!-röhögött mire vállba boxoltam.
-Köszönöm a korrepetálst!-mondtam és megöleltem.
-Máskor is!-mondta és visszaölelt. Elengedtem és vissza mentem a szobámba.
Bepakoltam és átvettem a melegítőm. Lementem a kertbe és elkezdtem focizni.
Ez, valahogy mindig megnyugtat. Most nem fociztam sokat. Vissza mentem a házba egyenesen a fürdőmbe.  Lezuhanyoztam, hajat mostam. Felöltöztem a pizsamámba és lefeküdtem aludni.
****
Reggel kómásan keltem az ébresztőmre. Kikecmeregtem az ágyamból és a fürdő felé vettem az irányt. Megmostam az arcom, fel vittem egy kis sminket, megfésülködtem. Át mentem a gardrobomba és felvettem egy télre való ruhát.
 
Levágtattam a lépcsőn és pont kibe kellett beleszaladnom?? Hát persze hogy Louisba.
-Jó reggelt!-menni akartam tovább de nem engedett. Nem tudtam mit akar. Hihetetlenül gyorsan elvesztem a gyönyörű szemeiben. Arra eszméltem fel, hogy az ajkai az enyémen vannak. Én persze egyből visszacsókoltam. Nem tartott sokáig, apa miatt.
-Neked is, napfény!-mosolygott és elment. Engem is megmosolyogtatott. Belépdeltem a konyhába. Ott fogadott Niall egy hatalmas szendvicsel a kezében.
Mosolyogatm rá, és kivettem a hűtőből a narancslét. Beraktam a táskámba.
-Elmentem suliba!-mondtam Niallnek, aki egyből megölelt. Bólintott és evett tovább. Elindultam. Direkt nem vártam annyi időt hogy bárki is ajánlatot tegyen hogy elvisz. Nekem most sok friss levegőre van szükségem. Igaz, kicsit messze van az iskola, de most ezt kibírom. Úgy is korábban indultam el, szóval még sietnem sem kell. 10 perc után beértem a suliba. A lányok már vártak rám az aulában. Mikor észre vettek, egyből kapálózni kezdtek, hogy menjek oda. Ez megmosolyogtatott. Bár.. szerintem tudták hogy úgy is oda mennék, de mindegy.
-Sziasztok!!-köszöntem rájuk boldogan. Puszi-puszi, öleléssel köszöntöttük egymást és az udvar felé vettük az irányt. Nem akartam hogy látszódjon rajtam a tegnapi vita, Liamel. Sokat beszélgettünk. A csengő zavart meg minket szóval befelé vettük az irányt.  Előkészültünk az első órára, ami nem más mint, Matek.
Még jó hogy Zaynnel átvettük.
***Utolsó óra vége***
Már  épp mentem volna ki a teremből amikor valaki utánam kiálltott. Na mégis ki? Violetta.
-Ne feledd, ma edzés!!-mondta és vissza fordult Charlottehoz. Nekik még van egy rajz szakkörük. Én nem tudok rajzolni, szóval én mehetek haza. Szerencsére...
Inkább siettem haza. A tervem: tanulok egy kicsit, eszek és megyek vissza edzésre. Jó terv mi?? Jobbat nem tudok! Bár nekem ez is elég. Végre haza értem.
Felmentem a szobámba. Letettem a táskám, kibújtam a cipmőmből. Veszekedést hallottam a másik szobából. Anyáék szobájából. Egy ideig hallgattam. Aztán ajtó csapódást hallottam. Először abból a szobából majd a bejárati ajtótól. Valaki elment. Kimentem a szobából, lecsekkolni a terepet. Liam ült az ágyán a fejét fogva. Anya cuccai sehol. Próbáltam vissza tartani felgyülekezett könnyeim, de nem ment. Kicsordult az első könnyem és a többi is követte.
-Mit csináltál??! Hol van anya??!!!-kiabáltam vele.
-Elment.-ennyit mondott. Nem hagytam ezt annyiban.
-Mit csiáltál vele??!! Magától nem ment volna el!! Szeretett téged!! Még mindig szeret!!-kiabáltam  tovább.
-Viki, én... szakítottam vele..-mondta halkan. Itt nagyon kiakadtam. Zokogtam. Most nem fogok vele találkozni?? Kit szedett fel helyette?? Felálltam és beszaladtam a szobámba. Becsaptam az ajtót és elterültem az ágyon. Csak zokogtam.  Legszívesebben most leütném Liamet. Miért csiál ilyeneket?? Hiszen tegnap még semmi gond nem volt közöttük. Minek apának másik csaj? Egyáltalán van neki?? Egy kicsit hagytam a dolgot. Illetve próbáltam másra figyelni, mint például a tanulás. Nagyon nehezen de tanultam egy kicsit. Aztán össze szedtem a ruhám és indultam is volna, de valaki megállított.
-Te meg hova mész??-kérdezte Liam. -Szobafogságban vagy, nem emlékszel??-faggatott.
-Edzésre megyek. És magasról teszek a szobafogságodra!! Te papolsz nekem itt össze vissza aztán megcsalod anyát!-kiabáltam elmentem. Útközben kiszellőztettem a fejem, így kicsit higgadtabban mentem már be az öltözőbe.
Gyorsan átöltöztem. A többi lány még nem volt itt, legalábbis az öltözőben nem voltak.. Úgy gondoltam nem várok rájuk és bementem a tesi terembe. De ott egy nem várt személy fogadott. Louis. Mit keres itt?? Gyorsan a szertár felé vettem az irányt hogy hozzak magamnak labdát.
-Nem is köszönsz, szépségem?-közeledett Louis. Úgy tettem mintha meg sem hallottam volna.Gyorsan beszaladtam a szertárba, de sajnos utolért és becsukta az ajtót.
-Louis azt az ajtót nem szabad becsukni, mert beragad!-estem kétségbe...

A nagy dolog és a veszekedés

                                                              13.Rész



A csajokkal mentünk, haza felé. Nagyon kiakasztott Louis viselkedése. Szívességet teszek neki, és így viselkedik... Hülye gyerek! Kedvelem, de ha így viselkedik meg fogom gyűlölni.... És ezt én sem akarom! Van egy csomó húga, de nem tud bánni a gyerekekkel....! Biztos el van ott a fiúkkal, amikor nekem kéne most ott ülnöm és nem neki! És honnan tudta hogy ott vagyok a kávézóban???
-Itt vagy Viki??-lóbálta előttem a kezét Teo.
-Mi?? Aha! Mi van??-elég hülye fejet vághattam, mert röhögtek rajtam.
-Arról beszélgettünk, hogy a karácsonyi szünetben, elmehetnénk egy szállodába, el mindenki elől és kB. 2 napig ott lenni...-tájékoztatott Violetta.
-Ez jó ötlet!! Úgy is elegem van az otthon történtekből!-mosolyogtam. Végre haza értünk!! Már megfagytam. Kinyitottam a kaput, kivettem Luxot a babakocsiból.
-Gyertek be!-nyitottam ki a bejárati ajtót.-Megjöttünk!!-kiabáltam.
--ünk??-jött le az emeletről Zayn.
-Igen! Átjöttek a barátnőim és itt van Lux is! Mert a paraszt haverod, nem tud rá vigyázni!-mondtam komolyan.-Ő itt Violetta, Teodóra, és Charlotte.-mutattam be őket.-Lányok, Ő itt Zayn.-mutattam rá.
-Sziasztok csajok!-köszönt és kacsintott Zayn. Levettem Luxról a kabátját, sapiját, cipőjét és a kesztyűét.
-Ez itt a mi házunk! Gyertek, körbe vezetlek titeket!!-mondtam a lányoknak és elindulunk a felfedező útra. Nagy áhítattal néztek körbe mindenhol. Utoljára hagytam a szobámat mert gondolom ott leszünk...
-Ez itt az én szobám! Foglaljatok helyet! Nézzetek körbe!-mosolyogtam.
-Viki, a tánc tanár adott ki egy feladatot... Négy lánynak kell együtt kitalálni egy új koreográfiát. Arra gondoltunk, hogy mi négyen össze állhatnánk. Csak valami jó tánc kéne... benne vagy??-reménykedett Charlotte.
-Még szép!! Most dolgozom egy új koreográfián, ha tetszik akkor megtanulhatnánk...-mondtam és oda adtam Lux kezébe a cumisüveget.
-Oké! Megmutatod??-kérdezték egyszerre. Bólintottam, felálltam és elkezdtem táncolni. Még tényleg nem jutottam vele sokáig szóval még fejlesztenem kell...! Mikor végeztem a kis bemutatómmal, vissza ültem. Olyan aranyos volt Lux baba tapsolt nekem és mosolygott. Úgy imádom már most a kis csajt!
-Nagyon jó! Majd segítünk befejezni bár.. szerintem ez magában már most is elég!-mosolygott Violetta.
-Na szerintem mi megyünk...-mondta Teodóra. Végül is már fél négy van és még tanulni is kell...
-Rendben! Majd holnap a suliban találkozunk..! Ugye??-fordultam feléjük, mire mindannyian bólogatni kezdtek.   Felvettem Luxot és lekísértem a csajokat. Elköszöntünk egymástól.  Becsuktam az ajtót és bementem a konyhába, a babával. Volt egy cetli az asztalon, amin rajta volt mikor kell megetetni és mivel. Leültettem a székre a kislányt és megcsináltam neki a kajáját. Leültem mellé, kifordítottam a székünket és elkezdtem etetni. Már a felénél jártam az etetéssel amikor bejött a konyhába, Anya illetve, Danielle.
-Hát ti mit csináltok?-mosolygott.
-Meg etetem Luxot mert Louis éppen a haverjaimmal lóg.-közöltem vele a tényt. 
-Micsoda??-lepődött meg.-Louis miért van a te barátaiddal? Neki Luxra kellene vigyáznia!!-akadt ki.
Be adtam az utolsó falatot a baba szájába.
-Menj tanulni! Majd én vigyázok Luxra!-mondta és felvette.-Köszi!-adtam egy puszit az arcára és felszaladtam. Elő vettem a tankönyveim és elkezdtem tanulni. A tanulás közepén jártam amikor kicsapódott az ajtóm. Louis jött be rajta idegesen.
-Neked meg mi a f*sz bajod van??-kérdeztem és közben írtam a leckém. Kivette a kezemből a cuccokat és eldobta.
-Miért nem te vigyázol Luxra??? Én téged kértelek meg!! És miért mondtad el nekik hogy a haverjaiddal vagyok??-kiabált.
-1. Te ne kiabálj velem!! 2. Tanulnom kell! 3. Nem fogok hazudni!!-emeltem fel én is a hangom. Bezárta az ajtót és eldöntött az ágyon, megcsókolt. Én meg olyan hülye voltam hogy visszacsókoltam. Fölém mászott és levette a pólóm. Puszilgatni kezdte a nyakam. Felsóhajtottam az új érzéstől. Bizseregni kezdett a bőröm.
                                                                  ****

Megtörtént... Louis-val! Úr isten!! Louis-nak barátnője van!!  Mit tettünk?? Nem hiszem el! Ilyen rossz ember vagyok?? Szégyenlem magam! Pedig olyan jó volt eddig a pillanatig...
-Jó volt??-kérdezte meg Louis.
-Igen... de neked barátnőd van!! Louis mit tettünk??-estem kétségbe. De akkor azt hittem elájulok amikor eszembe jutott, nem védekeztünk!! Most akkor reménykedhetek hogy nem estem teherbe!! Ilyen is csak velem történhet!!
-És?? Eleanor már nem érdekel! Nekem csak te vagy fontos!!-mondta és megcsókolt. Én persze most már eltoltam. 
-Most mi van??-kérdezte mosolyogva.
-Louis... engem  érdekel a barátnőd! És... és nem.. nem védekeztünk!!-sírtam el magam. Louis egyből magához ölelt, és nyugtatgatni kezdett.
-Elmegyünk majd holnap az orvoshoz és minden kiderül! Jó??-kérdezte.
-Jó... de ha ezt apáék megtudják, te meghalsz!!-sírtam még jobban.
-Nem lesz semmi baj! Liam megértené!! És ha esetleg lenne egy kis Tomlinson akkor sem lesz semmi baj, mert én itt maradok veled, mindig!! És nem kell olyan hamar megtudniuk! Rendben??-nézett rám reménykedve.
-Jó.! Louis.... azt hiszem szeretlek...-mondtam ki végre.
-Én is téged!! Figyelj... szakítok Eleanorral! És akkor együtt lehetünk!!-mosolygott.
-Nem szakítsz vele!! Ő a barátnőd, vele kell legyél!!-mondtam meg neki.
-Nem érdekel mit mondasz kislány!-mosolygott.
KOPP, KOPP!!
Úr isten!! Most milesz?? Ha Louis és engem itt találnak az ágyba, meztelenül!! Gyorsan felpattantam és magamra kaptam a ruháimat. Ránéztem Louisra ő is gyorsan felöltözött. Megigazítottam az ágyam és kinyitottam.
-Szia, apa!-köszöntem vidáman.
-Szia kincsem! Mit csináltatok eddig?-kéedezett rá. Na, most mit mondjak??! Mire megszólaltam volna, Louis megszólalt:
-Felelsz vagy merszeztünk!-mondtam és mosolygott.
-Hát persze... nekem nem hazudhattok!! Tudom hogy lefeküdtetek!!-mondta kicsit mérgesen. Őszintén... nem hittem volna hogy Liam mérges is tud lenni!
-Lebuktunk..!-húztam kínos mosolyra a szám.
-Miből jöttél rá??-kérdezte meg végül Louis. Na erre én is kíváncsi voltam!! Amit Louis kitalált tényleg nyerő volt. Sosem fogom a férfiakat megérteni!!
-A tankönyvek... szét vannak dobálva!-mosolyodott el halványan. Ami nem tudom mit jelent! Hahó!! Lemaradtam!!
-Nem szeretem ezt csinálni, de most büntetést kapsz Viki! Louis sokkal idősebb és nem is vagytok együtt!! Én azt akarom hogy ne csak egy éjszakás kalandjaid legyenek! És egyáltalán védekeztetek??-kérdezett rá arra amire nem akartam hogy megkérdezzen.
-Őhm... persze, hogy nem!-mondta Louis. Na már csak ez hiányzott!! Ez a lükepék mindent elront!!
-Hogy mi?? Ti meg vagytok huzatva?? Hogy lehettek ilyen marhák?? Főleg Louis! Azt hittem felelőség teljes ember vagy, de mégsem!!-szomorodott el és kiabált.
-Viki, szobafogság! Louissal pedig nem beszélhettek és nem érinthetitek meg egymást 2 hétig!! Addig csak köszönés. És a szobafogság is 2 hétig tart!-mondta és elviharzott. Már majdnem elsírtam magam. Még jó hogy elment... elakarok tűnni innen! Ez is csak velem történhet meg!! Csak velem! Most is mint mindig én húzom a rövidebbet! Miért??!
-Louis most menny ki a szobámból, kérlek!!-mondtam, de a könnyeim már folytak az arcomon. Megcsókolt és elment. Bezártam az ajtót és leborultam az ágyra sírni. Újra kopogást hallottam. Gondoltam apa, vagy Louis jött vissza. De a harmadik kopogás után meg is szólalt. Niall volt az. Felkeltem és beengedtem.
Mikor nyitódott az ajtó egyből megölelt. Egy jó kis Horan ölelés, ez kellett nekem! 5 percig így áltunk aztán bezártam az ajtót.
-Mi a baj, manó?-kérdezett rá. Gyorsan elmeséltem neki, mire megint sírni kezdtem. Elképedten bámult maga elé. Ez most mit jelent??!!

A sok "vizsga" "veszekedés" Louisval...

                                                                         12.Rész

Beértünk a suli parkolójába.El köszöntem apától és beszaladtam. Első órám tesi!! A kedvencem! Beszaladtam az öltözőbe és átöltöztem. Amikor kész lettem akkor jött be Violetta.
-Sziaaa!-köszöntem neki vidáman.
-Szia! Hogy-hogy ilyen korán??-kérdezte boldogan.
-Nem tudom! Hamar elkészültem, mert úgy volt hogy gyalog vagy busszal jövök de apa elhozott.-mondtam el egy szuszra. Csak mosolygott és elkezdett átöltözni.
-Készültél?? Ma sok felelés meg mit tudom én mid lesz!-komolykodott.
-Igen készültem! Miss.komolylettemhiretlen!-röhögtem. Mikor átöltözött kimentünk a focipályára még gyakorolni. Pont csöngettek amikor jött a tanár.
-Készen van a vizsgára Miss. Payne?-kérdezte a tanát.
-Természetesen! Már tegnap kész voltam!-nevettem. Mosolyogva bólintott. Elkezdtem dekázni, majd beállították a legjobb focistájukat, Vilut hogy cselezzem ki. És sikerült!! Már nagyon megvoltam izzadva.
-Bevettelek a csapatba! Eddig te vagy a legjobb focista csaj meg Violetta!-örült meg a tanár. Én is nagyon boldog voltam mert imádom a focit! Büszke vagyok magamra! Remélem más is az lesz!
-Minden délután edzés kivéve szerdán és pénteken! Szombaton is gyere be mert verseny lesz.-mondta a tanár és futtatni kezdett minket. Elvileg nem sokára csöngetnek! Egész végig kondiztunk de végre megszólalt a csengő. Át mentem az öltözőbe és gyorsan lezuhanyoztam. Megtörölköztem és felöltöztem. Összeraktam a cuccom és felsiettem a terembe. Előkészültem a következő órára ami nem más volt mint ének. Ittam pár kortyot aztán már is csöngettek. Pont csöngetéskor lépett be az én barátosném. Gyorsan leült mellém és előkészült az órára. Bejött a tanár. Letette a tanári asztalra a cuccait és felénk fordult.
-Miss. Payne! Remélem készült mert maga jön!-ült le a székre. Felálltam és elkezdtem énekelni, Little mixtől a Turn a face-t. Tökre beleéltem magam. Mikor minden hang kijött a torkomon arra eszméltem fel, hogy mindenki tapsol. Jó érzés volt! Gyorsan vissza ültem a helyemre Violetta mellé és kipirultan, csendben ültem ott.
-Nagyon jó hangod van! Szerintem...képezd még a hangod és akár új sztár is születhet!-mosolygott a tanár.
-Köszönöm a tanácsokat.-mondtam és kinyitottam a tankönyvem.
                                                                              ****
Óra után, lementünk a büfébe és vettünk kaját. Azután kimentünk az udvarra mert udvari szünet következett. Kint elfogyasztottuk a kaját, közben beszélgettünk a pasikról. Violettának tetszik Niall szóval... közbe fogok lépni! Muhahhhaaaaa! Jól vagyok! De tényleg! Violetta szép lány, a szöszi tutira tetszene! Becsöngettek. Most tánc jön!! Imádok táncolni. Bementünk, megint át öltöztünk és bemelegítettünk. Újból a "vizsga"... Már kezdem unni. De tényleg! Minden órán én kezdek. Bejött a tánc tanár és egyből úgy indított mint a többi tanár:
-Miss. Payne! Kérem jöjjön és mutassa meg mit tud!-állított a középpontba. Beindította a zenét mire én elkezdtem táncolni az ütemre. Mikor lejárt a zene dobtam egy hátra szaltót. Imádok szaltózni. Sőt karatézni is imádok. Elvileg benne van a vérembe... De jó nekem. Vissza sétáltam oda ahol eredetileg álltam és figyeltem a tanárt.
-Ez elképesztő volt! Nagyon tehetséges vagy! És nagyon jó a hátra szaltód!-mosolygott.-Most viszont új koreográfiát tanulunk! Mindenki álljon oda ahova mondom!-mondta és mindenkit beállított a helyére. Ez az utolsó óránk! Utána azt terveztük a lányokkal és pár fiúval az osztályból, hogy be megyünk a kávézóba. Van a suli mellett egy kis kávézó és beülünk beszélgetni. Gyorsan megtanultuk a koreográfiát. Nagyon ó volt ahogy össze dolgoztunk. Bár.. kicsit azért nehéz volt mert felkellet másznom két fiú közé és onnan előre szaltóval lejönni. De minden félelmem elszállt és megcsináltam. Jó érzés volt és tudtam hogy nem ejtenek el, nem lesz semmi bajom. Kicsöngettek!! Hurráááááááááááááááááááááááááááááááááááá! Kimentünk az öltözőbe és gyorsan megint vettünk egy zuhanyt. Felöltöztem és leültem a padra telefonozni. Megvártam Vilut és a többi lányt akivel megyünk a kávézóba. A fiukkal ott találkozunk. Mikor végeztek felálltam és mentem velük. Kibeszéltük a fiúkat mire oda értünk. Jó fejek. Összesen négyen voltunk lányok a fiúk meg öten voltak. Név szerint a lányok: Violetta, Charlotte és Theodora de csak Theonak hívják. A fiúk: Dávid, Tomi, John, Krissz és Márk. A Theo név annyira tetszik! És a lány is nagyon szép! Leültünk a fiúkfoz. A sorrend: Én ültem az egyik középen Violetta az egyik oldalamon, Tomi a másikon. Másik középen Theo, egyik oldalán Márk, másikon Dávid. Charlotte pedig az asztal végén volt. Jött a pincér.
-Sziasztok, mit hozhatok?-kérdezte kedvesen. Mindenki elmondta a rendelését rajtam kívül amikor rám nézett akkor csuktam be az étlapot.
-Én egy narancs levet kérnék!-mondtam kedvesen és mosolyogtam. A többiek mind rendeltek valami kaját is de én nem vagyok éhes.
-Miért nem eszel?? Talán beteg vagy?-nézett rám aggódóan Tomi, mire elnevettem magam.
-Nem vagyok beteg, csak nem vagyok éhes!-nevettem még mindig.
-Majd eszünk ketten!-kacsintott.-Én ráveszlek az evésre!-mosolygott. Kihozták a rendelésünket. Én lassan iszogattam a narancs levemet, amikor valaki bejött a kávézóba. Na ki volt az?? Louis. Mit keress itt?? Mikor észre vett, egyből felénk tartott.
-Sziasztok!-köszönt ránk. A lányok felnézetek és elállt a lélegzetük. Remélem nem fognak sikítani.
-Hello!-köszöntek vissza átlagosan. Nekem meg egy nagy kő esett le a szívemről.
-Szia Louis! Mit keresel itt?-kérdeztem. Hiszen nem hívtuk meg. Nem vagyok bunkó de honnan tudta hogy itt vagyok??
-Téged! Beszélnünk kell!! Sürgős!-mondta. Elég zaklatottnak tűnt.
-Nem ér rá otthon?-kérdeztem.
-Nem!! Viki légy szíves gyere ki! Utána vissza jöhetsz!-mondta és kérlelően nézett. Bólintottam egyet és felálltam.
-Mindjárt jövök!-kimentem. Louis jött utánam.
-Mit szeretnél ami ilyen sürgős?? -kérdeztem rá. Bele néztem a szemébe és olyan érzés fogott el, hogy bárcsak megcsókolna. De jó is lenne... Egyre jobban kezdem megkedvelni.
Illetve... azt hiszem, szerelmes vagyok.
-Az van, hogy Lou rám bízta Luxot hogy vigyázzak rá! Segítened kell!!-mondta kétségbe esetten.
-Hol van most Lux??-érdeklődtem.
-A kocsiban! Segíts!!!-kérlelt.
-Jó!- Indultam meg a kocsi felé.-Beviszem magammal a kávézóba!-vettem ki a kocsiból.
-Szia Lux! Viki vagyok! Louis bácsi nem tud rád vigyázni?-kérdeztem tőle mosolyogva. Olyan aranyos! Kicsi és cuki! Értetlenül meredt rám, de aztán elkezdett mosolyogni.
-Te is bejössz?-kérdeztem rá.
-Igen. Mivel nekem kell rá vigyáznom...-mondta kínosan. Megforgattam a szemem és bementem Luxszal a kezemben.
-De aranyos!-támadták le a lányok.-A kislányotok?-kérdezte meg Tomi röhögve.
-Dehogy is! Fiatal vagyok én egy gyerekhez!-mondtuk egyszerre. A többiekből kitört a röhögés. Én is mosolyogtam.
-Louis, hoztál neki cumisüveget?-kérdeztem.
-Őőőő.. nem.-mondta, gondolkodás után.-Egy ideig még ne legyél apuka!-mondtam ami először eszembe jutott.
-Nem terveztem!-röhögött a fiúkkal együtt. Megforgattam a szemem.
-Akkor én azt mondom... a lányokkal elmegyünk haza hozzám!-mondtam és felálltam.
-És Lux?? Én nem tudok rá vigyázni!-mondta elfogathatatlan hangon Louis.
-Te velem így nem beszélhetsz!-akadtam ki.-És amúgy is Lux is lány! Elmegyünk de téged remélem nem látlak ma már!!-mentem el.

Charlotte:


Theodora:


Dávid:


Tomi:


John:


Krissz:


Márk:

Panaszkodás magamnak...

                                                       11.Rész

-Mert nem akartam hisztizni...Nem szeretek! Nem az én stílusom!-mondtam ki egy szuszra. Nem volt valami jó érzés egy parkban erről beszélni... Természetesen olyan vagyok mint a többi ember csak nem tudom... Mégis másnak érzem magam!
-Értelek... te nem olyan vagy mint a többi lány... az fix!-mosolygott. Háát... végülis igaz. Az összes lány akit eddig ismertem bele értve a nővéremet is, nyávogott, hisztizett, tombolt... Én elhatároztam hogy nem akarok olyan lenni és ehhez tartom magam. De, néha megszegem az elhatározást, de akkor tudják hogy tényleg elegem van.
-Köszi.-mosolyodtam el én is.-Menjünk vissza!-adtam ki a parancsot mire egy bólintás volt a válasz. Felálltam a padról és elindultam. Csöndesen mentünk egymás mellett. Én nem tudtam mit mondani, ő meg nem tudom! Haza értünk én felszaladtam a szobámba és bezárkóztam. Nem akarok senkivel sem beszélni!
Harryvel való kapcsolatunknak vége, örökre! Nekem ilyen pasi nem kell! Inkább leszek örökre szingli! Csak.. az a baj, hogy szeretem! Túlságosan, és nem bírnám ki nélküle! Miért kellett nekem belé szeretnem?? Én vagyok a hülye!! Én tudtam hogy csak baj lesz ebből a szerelemből, csak túl naív voltam! Már bánom! Sőt azóta ezerszer megbántam!! És akkor most hogy ne fussak vele össze, amikor mellette van a szobám! És pont az én szobámba?! Az én ágyamban?! Ilyenkor bánom ezt az egész örökbefogadásos izét! Jó lett volna nekem ott apával anyával, sőt, még Dettyvel is csak ne ezt kéne átélnem! És persze apát sem tudnám felhívni mert már nincs velem!! Hiányzik nagyon!!! Ő volt az egyetlen aki mindig tudta mi a bajom, vagy mi kell nekem! De... ennek is vége örökre! Mit ártottam én a vilának??! Persze Louis kedves és igazán nagylelkű hogy rám pazarolja a drága idejét és próbál megvígasztalni. De, ez sem mehet mindig! Louisnak ott van a magán élete! Engem meg mindig, mindentől megvédeni... amikor mindenki tudja hogy soha nem vagyok a seggemen, elég nehéz lenne neki! Biztos csajozna de rám figyelt most is egész nap! Velem focizott és tanult pedig  ott a barátnője Eleanor!! Vele kéne foglalkoznia... Bár azt hiszem... valami baj van közöttük, vagy nem tudom! De mintha furák lennének. Mindegy..... Most a legjobb lesz ha veszek egy hatalmas zuhanyt és lefekszem aludni! Akkor legalább semmi baj nem lesz. Holnap megint megyek iskolába szóval ki kell aludnom magam.         
                                           ****
15perc zuhanyzás után, megéheztem. Fölvettem a pizsamám és imádkoztam hogy amikor kimegyek/lemegyek Harry kurvája nem lesz már itt. Mikor kiléptem a szobámból, egyenesen a konyhát megcéloztam. Elhatárzás: előveszek egy kis kaját megeszem iszok és megyek vissza aludni. De persze ilyen az én szerencsém...! Harry és a kurvája itt falták egymást! De én ügyet sem vetve rájuk mentem a hűtőhöz.
Kivettem a szükséges cuccokat és csináltam egy szendvicset.
-Ááá itt a hisztis picsa ex!-provokált a kurva. Nem válaszoltam csak csináltam tovább és nyugtattam magam.
Ekkor jött be Niall nagy lendülettel.
-Viki szívem, nekem is csinálsz ha szépen kérlek??-meresztett bociszemeket.
-Persze!-nyomtam puszit az arcára és megcsináltam az ő szendvicsét is.
-Áááá szóval ilyen könnyen túl tettél Hazzán és már egy másikkal kavarsz??-provokált még jobban. De megint ügyet sem vetve rá kimentem a nappaliba.  Már csak azért sem mentem vissza a szobámba. Túl fogom tenni magam Harryn! Ezért is leültem a kanapéra és bekapcsoltam a TV-t. A zene csatornára kapcsoltam ahol szerelmes párokról szóló klippet játszottak. Már meg is bántam hogy bekapcsoltam... Szépen megettem a szendvicsemet és bevittem a konyhába elmosogatni. Eltörölgettem minden edényt ami ott volt. Kicsit sem sietettem magam. Nem érdekelt minek tart, nem érdekelt kivel van. Én tudom magamról az igazat és kész! Kit érdekel mások véleméye? Engem nem!! Szóval ezt megszívta.!! Hahhaaaa! Felmentem a szobámba és lefeküdtem aludni.
                                                              *Reggel*

Az éjszakám nagyon rossz volt. Nem tudtam sokat aludni. Még az a szerencse hogy mindig pörgök. Kikászálódtam az ágyból és elkezdtem készülődni.

Felöltöztem és egy kis alapsminket vittem fel az arcomra. Azt hiszem ma vagy gyalog vagy busszal megyek iskolába. Csak meg ne fagyjak..
KOPP KOPP....nyílt az ajtó. Liam dugta be a fejét rajta.
-Jó reggelt!-köszöntem vidáman.
-Neked is! Ha gondolod elviszlek a suliba!-mondta ő is boldogan.
-Köszii!-megölelem és leszaladok a lépcsőn. Mikor kinyitottam a bejárati ajtót pont akkor jött be Louis így egymásba botlottunk. Kellemetlen helyzet volt én voltam alúl Louis pedig rajtam volt. A szánk között pár centi volt de akkor jött apu.
-Ti meg mit csináltok az ajtóban?? Még ha a szobában csinálnátok de még ott se!!-mondta komolyan. Igaza van... a sok újságíró és paparazzó. És amúgy is sehol sem kéne.. Louisnak barátnője van!
-Mennünk kell mert elkésünk!-tájékoztattam Liamet.-Szijasztok!-kiabáltam és kiszaladtam a kocsihoz és beszálltam. Vártam hogy Liam jöjjön. Jött is! Beült és elindultunk.

Az idegeskedés

                                                           10.Rész

Louisval sokat fociztunk, nagyon elvoltunk. Aztán, én bementem átöltözni és amire kész lettem Louis is elkészült. Haza mentünk. Nagyon nem akartam Harryvel találkozni azok után... Pont az én szobámban! Nem normális! De... sajnos szeretem! Bementünk a házba és én felmentem a szobámba. Már, nem volt ott Harry és a csaj se! Szerencsére!!! Most a legjobb lesz ha kerüljük egymást. Persze ez nem lesz könnyű ha egy házban élünk, de megoldom, hisz én vagyok Viki! Mindent megoldok! Lehúztam az ágyneműm, bedobtam a mosógépbe és lecseréltem. Átöltöztem egy lengébb ruhába, bár én is ügyes vagyok hogy télen rövid nadrágba de háát... mindegy. Laptopoztam aztán ettem egy kis kekszet. Még jó hogy volt az éjjeli szekrényemben. A fürdőben tudok vizet, de a táskámba még van gyümölcslé szóval inni is tudok! Még csak ki sem kell mennem. Ma...
KOPP, KOPP nyílik az ajtó, és bedugja a fejét Anya, azaz Dani.
-Szia!-köszön kedvesen és együtt érzően.
-Szia anya!-viszonozom a kedvességét és megölelem.
-Ma még nem voltál lent miért? Csak nem kerülsz valakit?-kérdezte döbbenten és aggódóan.
-Igazából... de! Harryt! Megcsalt!-szakadt el az a bizonyos cérna és sírni kezdtem. Anya, megértően bólogatott és magához ölelt. Ő már tapasztaltabb az ilyen dolgokba mint én. Ő tudja mi ilyenkor a helyes. Más lányok öngyilkosok lennének, de én nem ilyen vagyok! Még sosem sírtam ilyenért.
-Ne sírjál! Minden rendben lesz! Harry is részeg volt! Nem tehet semmiről!-próbálta védeni őt, de nem ment neki.

-Nem kell védeni! Én még részegen is tudom, mit lehet és mit nem!-akadok ki.
-Nyugi!
-Nem nincs nyugi! Megkapja amit megérdemel!-kiabálok. Teljesen kikelek magamból és elindulok őrjöngve Harry szobája felé. Berontok és felpofoztam. Észre vettem hogy egy még mindig ugyan azzal a lánnyal van.
-Te undorító féreg! Miért kell ez??-beakartam neki húzni, de valaki hátulról elhúzott és kihúzott a szobából. Harry becsukta az ajtót, és bezárta.
-Engedj el! Betöröm a képét! És annak a ribancnak minden hajszálát kitépem!-ordítok. Hátra fordulok és Louis kék szeme világít rám. Elmerültem kék szemeibe és sikerült lenyugodnom.
                                                            Louis szemszöge

A szobámban laptopoztam, amikor hallottam hogy valaki kiabál. Így hát félre tettem a laptopom és kimentem megnézni mi folyik kint. Mentem a folyosón és láttam hogy Viki kiabál Harryvel. Viki épp beakart húzni Harrynek ezért lefogtam. Azért mert Harry a legjobb barátom és nem akartam én összeszedni a darabjait. Viszont, meg is érdemelte mert még mindig a lánnyal volt. Viki lenyugodott amikor a szemembe nézett... ez fura!
-Viki nyugi! Mi történt ami így felhúzott??-kérdeztem.
-Nem akarok róla beszélni!-mondta és elrohant. Ez meg mi?! Gyorsan utána futottam. 
                                                                      Viki szemszöge 
Futottam, futottam. Nem tudom merre csak el a ház közeléből. Elegem volt mindenből! Miért nem lehet egy normális életem?! Ahol mindenki boldog?? Persze mindenki tudja hogy ez lehetetlen...! Nem lenne igazi kapcsolat ha nem lenne veszekedés, nem lennének igazi testvérek ha nem veszekednének! Túl gyorsan lépte, előre! Még mindig élhetném a szingli, boldog életemet a laptopom előtt!! De, persze pont velem van ez! Jó... ez most hülyeség mert egyszer mindenkivel megesik! Egyszer... 
-Állj meg! Viki, állj meg!-kiabált Louis (?) a hátam mögött. Mit keres itt?? Mindegy, megálltam. 
-Mit akarsz?-kérdeztem kicsit bunkoban mint azt szántam neki. 
-Érdeklődöm irántad! Segíteni akarok! Baj?-kérdezte meg.
-Nem, bocsánat! Csak ideges voltam.-vallottam be. És leültem egy padra. Követte a példám és ő is leült. 
-Miért futottál el?-kérdezett rá.
-Mert...