10.Rész
Megmutatta a mosdókat, az ebédlőt és a zenetermet, próbatermet és a fellépőtermet. Zene suli. Mindig is ilyen suliba akartam járni, és most végre beteljesedett. Mikor becsöngettek vissza szaladtunk az osztályterembe. Még pont a tanár előtt értünk be. Vilu oda csúsztatott nekem egy papírt amin ez állt:
"Mázlisták vagyunk. Ez a tanár beír ha elkésünk."
Mikor elolvastam oda fordultam hozzá és rámosolyogtam. Alig vártam hogy abba hagyja a tanár a mondókáját és bele kezdjünk. Kicsit elkalandoztam. Egyszer csak felszólított a tanár.
-Miss Payne. Holnapra készüljön a mechanikai változásokból.-mondta a tanár, és mosolygott. De jó egyből felelhetek. Mindegy szeretek tanulni. És azt valamennyire tudom is. De nagyon átkell néznem. Végre kicsöngettek a következő óra, tánc a lányoknak és pár fiúnak, a fiú többségének kosár. Az a legjobb hogy még külön foi is van szóval, ez az iskola álom iskola számomra.
-Na hogy tetszik az iskola?-kérdezte Vilu mikor kijöttünk a teremből.
-Nagyon tetszik. Az a legjobb hogy minden benne van amit szeretek.-mondtam lelkesen. Ő csak mosolygott. Nekem most nincs ilyen ruhám amiben tudok táncolni szóval majd csak holnap kezdhetek. Ezért úgy döntöttem hogy nézem hogy mozog Vilu. Becsöngettek. Férfi és nő tanár volt. Szóval az úgy van, hogy a nő a lányoknak a koreográfiáját a férfi pedig a fiúkét tanította be.
-Miss Payne készüljön mert holnap bekell valamit mutatnia.-mondta a nő tanár. Bólntottam egyett és elkezdtem agyalni a táncomon. Aztán azon, hogy mennyit kell készülnöm holnapra. Ma megkapom a tankönyveimet és a szekrényem kulcsát, meg persze az órarendem. Violetta nagyon jól mozog. Ez az óra hamar elrepült. Már csak egyóránk lesz az pedig foci, és én nem focizhatok még. :( Mindegy... Ki bírom vagy nem. Az órarendbe benne volt hogy holnap is lesz foci.
Mikor Vilu kész lett, azzonnal megdicsértem.
-Violetta! Nagyon jól mozogsz!!-mondtam és megöleltem. Ekkor éreztem hogy valaki oldalba bökött. Egy fiú volt az.
-Hello, Márk vagyok, az osztálytársad.-mutatkozott be.
-Hello, Viki vagyok.-mutatkoztam be én is illedelmesen.
-Azt szeretném kérdezni hogy holnap eljöttök-e Viluval a parkba?-kérdezte természetesen. Rápillantottam Violettára aki bólintott egyett.
-Szívesen elmegyünk. Hány órakor?-kérdezem.
-Ha megadod a telefon számod, felhívlak majd.-mondta és mosolygott. Beírtam a telonjája a számom ő az enyémbe, ezt megcsinálták Viluval és elköszönt.
-Rendes fiúnak tűnik.-mondtam.
-Az is. És helyes is csak meleg.-mondta Vilu.
-Nem baj az. Lehetünk mag Legjobb barátok hárman.-mondtam és elröhögtem magam. Nem szabad elítélni senkit. Engem régen nagyon sokan elítéltek de nem tudom miért. Én meg persze senkinek sem tudtam elsírni a bánatom mert apám dolgozott akkor még élt. Anyám sosem volt otthon. Detty meg nemis foglalkozott velem. Mindegy ez a piszkos múlt. De már van egy sokkal jobb családom, és barátnőm. Violettát elkisértem az öltözőbe és megvártam míg felöltözik a melegítőjébe. Mikor ezt megtette, mentünk is ki az udvarra. Ott beállt a sorba, és össze mosolyogtunk a tanár futásán. Bemutatta hogy futott az egyik fiú.
Szakadtunk a röhögéstől aztán elkezdtek passzolgatni, futni, és fejelni. Mint kiderült Violetta bent van a csapatba nem csak a kötelezőbe. Én is beakarok lépni, és mondta is a tanár ha megefelelek holnap, mivel holnap muszáj vizsgázom belőle, akkor betesz a csapatba. De jóóóó. Ez az óra is hamar elrepült és már mehettünk is haza. Megvártam Vilut míg lezuhanyzik, és átöltözik aztán együtt indultunk el. Ő busszal megy, szóval megvártam vele a buszát. Addig minden féle hülyeségről beszélgettünk, de nagy bánatunkra megjött a busz.
-Szia, további szép napot, és akkor majd hívj.-mondtam és felengettem a buszra.
-Köszi szia.-mondta és még a busz ablakából integettet. Miután elment a busz, elkezdtem sétálni haza felé. Már az út felénél tartottam amikor elkezdett szakadni az eső. Feltettem a kapucnimat és sétáltam boldogan tovább. Egyszer csak jött egy nagy autó és rám fröcskölte a vizet. Itt már kicsit begurultam. Elegem volt de sétáltam tovább. Mikor megjöttem egy nagy kocsi tömeg volt a házunk előtt. De jó. Hangos zene ebből tudtam már hogy buli van. Kinyitottam az ajtót és felszaladtam a szobámba úgy hogy senki ne vegyen észre. Bár ne jöttem volna fel. Harry és egy szőke csaj hancúrozott az ágyamban. Itt nagyon begurultam vissza csuktam az ajtót úgy hogy ne halják meg és sírva kiszaladtam. Még hogy ő szeret engem. Mikor kiértem akkor megfogta valaki a csuklómat és vissza rántott. Mint kiderült Louis volt az. Mit akar tőle.
-Mi történt?-kérdezte együtt érzőrn.
-Ha-Harry meg-megcsalt.-mondtam akadozva a sírástól.
-Gyere ide. Harry nem normális. Egy ilyen szép lányt mint te vagy hogy tudott megcsalni.-mondta és már vörös volt a feje a dühtől.
-Elmegyek valahova.-mondtam és kiakartam szabadulni a fogásából de nem hagyta.
-Megyek veled. Szerintem menjünk el a plázába és vegyünk neked egy száraz ruhát.-mondta mosolyogva mire én bólintottam. Beültünk a kocsijába, és elindultunk a pláza felé. Kiszálltunk a kocsiból és beszaladtunk a plázába. Megkerestük a hozzánk legközelebb lévő ruhaboltot és bementünk vásárolni.
Ezt vettük meg ez volt a legjobb választás esőhöz.

Gyorsan kifizettük aztán rohantunk a mosdóhoz. Ott én bementem és át vettem a ruhám. Mikor kimentem Louis szája tátva maradt bár nem tudom miért. Hiszen ha a ruhán ez egy egyszerű ruha.
-Csukd be a szád. Bele repül a légy.-mondtam mosolyogva. Mire ő is mosolygott, de becsukta a száját.
-Menjünk be a kávézóba együnk valamit.-mondta és elindult. Én gyorsan utána mentem. Bementünk és a legeldugottabb helyre leültünk és nézegetni kezdtük az étlapot.
-Mit hozhatok maguknak?-kérdezte a pincér csaj.
-Én egy caramellás kávét és egy csokis sütit szeretnék.-mondtam és mosolyogtam. Louis is feladta a rendelését és amíg vártunk rá beszélgetni kezdtünk.
-Mi van veled és Eleanorral?-kérdeztem. Amitől kicsit rossz kedve lett.
-Szakítottunk tegnap.-mondta szinte sírva.
-Bocsánat nem akartam felhozni.-mondtam. De hülye vagyok.
-Nem a te hibád nem tudhatad. Te tudtat meg elsőnek.-mondta én meg hirtelen megöleltem. Olyan jós esett a karjai közt lenni. Nem tudom mi ütött belém. Egyszerűen olyan jó az ölelésébe bújni. Álljunk le!!!
-Fizetek aztán menjünk valamerre hogy felvidulj.-mondtam és hívtam a pincért.
-Mennyi lesz?-kérdezte Louis a pincértől. A pincér elmondta de Lou nem engedte hogy fizessek. Akkár hogy próbálkoztam nem engedte.
-Jól van ezt megjegyeztem Boo Bear.-mondtam és elfordultam.
-Oké, én is hogy kinyujtottad a nyelved. Ha a pincér nem lett volna itt, akkor leharapom.-mondta és megsimogatta az arom. Az érintése olyan jól esett. A pillangóim feléledtek. Vágytam a csókjára, azt akartam hogy csókoljon meg. Közel hajolt az arcomhoz, de nem csókolt meg. Ne kínozz.-mondtam magamnak.
-Nem akarlak kínozni. De miért is kínozlak? Azért mert esetleg vágy a csókomra?-kérdezte.
-Hangosan gondolkodtam volna?-kérdeztem kínosan, mire bólintott egy nagyot és megcsókolt. A pillangóim kiakrtak szakadni belőlem. Azt hittem elájulok a puha ajkától, ahogy hozzá ért az enyémhez ahogy megsimogatta az oldalam.
Mikor megcsókolt meg állt körülöttem a világ. Csak mi ketten voltunk. Ez a szerelem? Én nem akarok szerelmes lenni mert akkor csalodni fogok úgy mint Harrybe amikor megláttam a csajjal. De Harryvel nem éreztem ilyet. Lehet csak azt akarom magammal elhitetni hogy szeretem? Már nem értem magam.
Sajnos elkellett válnunk levegő hiány miatt. Zihálva váltunk el. Már is hiányoztak azok a szép ajkai.
-Öhm.. megbántad?-kérdezte Louis nem egyáltalán nem.
-Nem. Örülök hogy megtörtént.-mondtam és elpirultam, de ő is. Felkeltünk a helyünkről, és elmentünk sétálni a plázában. Beszélgettünk sokat mindenféléről aztán eszembe jutott hogy nekem holnapra sokmindenből készülnöm kéne.
-Louis elkéne valahova menni ahol tudok holnapra tanuli és gyakorolni.-mondtam mert haza nem mehetek a buli miatt.
-Gyere át hozzám. Hátha tudok segíteni. Miből kell készülnöd?-ajánlotta fel.
-Oké amúgy, fizika, foci, tánc.-mondtam és sietősebbre vettem a tempót. Beültünk a kocsiba és amilyen gyorsan tudtunk olyan gyorsan mentünk. Mikor megjöttünk, egy nagy ház előtt álltunk meg. Kicsit néztem aztán követtem Louist.
Kinyitotta a bejárati ajtót és bevezetett.
-Ülj le, érezd magad otthon. Kezdj el tanulni én addig hozok répát, és valami üdítőt.-mondta. Leültem a kanapéra és elkezdtem tanulni, hogy minnél hamarabb végezzek. Mire Lou vissza jött addigra meg is tanultam már csak a próbák vannak hátra.
-Kész megtanultam már csak gyakorolnom kell, de ebben a ruhában nem akarok azt majd ha haza megyünk.-mondtam mosolyogva.
-Adok ruhát. Adok egy nagy pólót és egy melegítőt.-mondta és felszaladt a szobájába gondolom. Mikor lejött adott egy pólót és egy gatyát. Megmutatta hol van a fürdő és bementem átöltözni. Mikor már rajtam volt a ruhája olyan jó érzés fogadott. Gyorsan kimentem a nappaliba vissza hozzá, és követtem őt ki a kertbe. Elővett egy labdát, és elkezdett dekázni.
-Én sokkal többet tudok mint te!-nyújtottam ki a nyelvem.
-Leharapom!-mondta és vigyorgott.-Itt a labda.-rúgta oda nekem. Elkezdtem dekázni...
-Na jó tényleg ügyes vagy!-ölelt meg Louis.
-Mondtam.-mosolyogtam. Már csak a tánc... Az nehezebb lesz... Majd eltáncolom azt amit az igazgatónak.









Csak a kabátot és a táskát nem vettem fel. Feltettem egy kis alap sminket, meg fésülködtem, és késznek nyílvánítottam magam. Lementem a nappaliba, hátha ott vannak Liamék.