A tökéletes randi

                                                          6.Rész

Kíváncsi voltam hova visz. Még életemben nem voltam randizni. Mindig csak az volt, tetszel, szerelmes vagyok beléd és jártunk. Ennyi volt. Most viszont, Harry Styles-al fogok randizni. Hihetetlen. Szép lassan, leindultam a lépcsőn. Minden tekintet rajtam volt, én meg elpirultam. Nem nagyon szeretem ha mindenki engem néz, olyan irritáló. Bár ez jó értelemben irritáló. Oda jött Liam és megpörgetett, és adott egy puszit az arcomra. Utána Danielle is végig csodált, és megölelt. A fiúk is adtak egy-egy puszit és elmentek. Egyedül ültem a konyhában egy pohár víz társaságában. Egyszer csak valaki megölelt hátulról. Olyan annyira megilyedtem hogy a pohár kicsuszott a kezemből. Szerencsére  nem volt már benne víz.
-Szia! Megisztettelek?-kérdezte nevete. Bólintottam és felálltam. Megfogta a kezem, és elindultunk.
-Hova megyünk?-kérdeztem mikor már bent ültünk az autóban.
-Titok!-mondta és beinditotta a kocsiját. Ezt nem szeretem! Miért nem mondja el???
-Lécci!!!-kérleltem. Erre ő megfogta a kezem és a váltóra tette. Elmosolyodott és befordult, egy kisvidámpark felé. EZAZ! Nem vacsorázni mentünk. Mármint annak is örültem volna, de kétlem hogy végig tudtam volna ülni.
-Jó lesz ez a hely? Vagy menjünk inkább vacsorázni?-kérdezte kedvesen.
 -Nem kell. Tökéletes ez a hely.-Elmosolyodott, és kifizette a belépőket.
-Óriás kerék először?-rábólintottam és elindultunk.
                                                   Liam szemszöge

Nagyon össze melegettek Harryvel. Most féltenem kéne, de félek ha megbántom akkor vita lesz. Most itthon ülünk a többiekkel  és amit szoktunk csinálni, punnyadunk a kanapén, és nevetünk valami hülye rajzfilmen. Nem ám a toy storyt néznénk. Ma megyek Danielle-el vacsorázni. Olyan boldog amióta itt van Viki. Felálltam Daniellel az oldalamon és elmentünk készülődni.
Én fekete gatyát és inget vettem fel, Danielle meg egy farmert, és egy gíszes, csipkés ujjatlant, fekete kapátot, és magas sarkú csizmát.
     
Gyönyörű volt abban a ruhában. Illetve minden ruhában gyönyörű, sőt még ruha nélkül is szép.
-Indulhatunk?-kérdeztem és megfogtam a kezét. Bólintott és kiléptünk a szoba ajtón.
                                                      Viki szemszöge
Nagyon jól érzem magam Harryvel. Nagyon kedves fiú, és törődő.
-Várod már a szülinapod?-kérdezte.
-Igen végre egy évvel idősebb leszek.-mondtam mosolyogva.
-És az miért jó?-kérdezte. Megrántottam a vállam, és mosolyogtam. Már indultunk haza felé. Hamar elment az idő már fél kilnec volt.
-Jól érezted magad?
-Igen köszönöm, ezt a csodás estét.-köszöntem meg, és ez volt egész hazáig a beszélgetésünk. 
-Ma is veled kell aludjak.-mondta sunyi mosolyal az arcán.

Csók

                                                         5.Rész


Unatkozom!!! Ilyenkor gáz hogy örök mozgó vagyok, bár sokat esek is. Megvan mitcsinálok!! De, okos vagyok. Elmegyek futni. Legalább nem fogok unatkozni, fogyni is fogok, és ráadásul egészséges. Felálltam Harry öléből, és felszaladtam a szobámba. Kivettem a gardróbomból a futó ruhám, és felvettem. Az én futó ruhám abból áll: melegítő felső, melegítő nadrág.(zöld)

Felkötöttem a hajam, és robogtam is le a lépcsőn.  Egy jó kiadós futás kell nekem.
-Hova, hova törpilla?-kérdezte Liam. Szerintem egyértelmű de mindegy.
-Futni. Unatkozom, egészséges, és fogyni is szeretnék. Itt az idő. Nem tudok egy helyben ülni.-mondtam mosolyogva. Amikor mondtam hogy "fogyni is szeretnék"
megcsóválták a fejüket. Mindenkinek ez a reagciója.
-Megyek veled.-mondta Hazza. Bólintottam és mentem fevenni a cipőmet. Neki csak cipőt kellett felvenni, meg pulcsit. Azért mégis csak tél van.
-Sziasztok!-köszöntünk el, és kiléptünk az ajtón. Egy ideig csendben egymás mellett futottunk, aztán megálltunk egy játszón. Ott beleültünk a hintába. Olyan szép szeme van. És olyan szép szája van. Awhh... Viki! Miket beszélsz? Megzakkantál? Ne állmodozz. Sosem lesz a tiéd. Ő sztár! Te meg egy kis senki.
Törődj bele.
-Min gondolkozol ennyit?-kérdezte. Na most mit mondjak? Azon hogy mennyire helyes vagy? Ezt nem mondhatom! Kizárt dolog!
-Semmin. Csak elbambultam.-mondtam és elfordultam. Nem akarom vele tartani a szemkontaktust. De, szerintem ez neki is feltűnt.
-Miért nem nézel bele a szemembe?-kérdezte és felállt. Legugolt elém, és kényszerített arra hogy nézzek bele a szemébe. De, én nem akarok. A szívem őrülten kezdett verni, azt hittem kiugrik. Elpirultam, már attól ha csak rám néz.
-Én bele nézek.-mondtam és tényleg bele néztem. Elmosolyodott és adott egy puszit az arcomra.
-Várod az estét?-kérdezte. Most már igen, nagyon. De azt nem mondom meg neki. Helyette megvontam a vállam.
-Mehetünk tovább?-kérdeztem.
-Várj!-mondta és közeledett felém. A szívem megint kiugrani készült. A szánk már szinte összeért. És megcsókolt. Lassan, gyengéden csókolt. Beletúrtam a hajába, bele kapaszkodtam a nyakába, és feltört belőle egy jóleső sóhaj. Bele mosolyodtunk a csókba. Mikor elváltink levegőért kapkodtunk, és mosolyogtunk.
-Szóval várod.-mondta, és mosolygott. Bele boxoltam a vállába és elkezdtem futni. És megint egymás mellett futottunk, csenben.
                                                  Otthon....
-Megjöttünk!-kiáltotta el magát Hazza. Én kivettem a hűtőből a vizet és inni kezdtem. Miután megittam az egész palackal, felszaladtam wc-re, ha már ott voltam le is zuhanyoztam. Mivel már délután volt, késő délután, készülődtem a ranira.
KOPP, KOPP.
-Gyere.-kiabáltam ki, és egyszáll törölközőben, a tüköt előtt fészültem a haja. Hazza jött be.
-Egy óra múlva indulunk.-mondta, és kiment. Szóval, nincs sok időm elkészülni.
 
Kisminkeltem magam és kész is voltam.

A randira hívás

                                                         4.Rész

Amikor beléptünk az ajtón, egy csaj Harry ölében ült.  Lehet a barátnője, de akkor miért nem volt itt délelőtt? Ő is jöhetett volna vásárolni.
-Sziasztok!-köszöntem és felmentem a szobámba. Kipakoltam, és felmentem twitterre. Kapcsoltam be zenét. Mostanába a magyarokat hallgatom. Én még tudok magyarul, ellentétben a nővéremmel. Most Majkát hallgattam.
 Ha tehetném, az égbe kiáltanék fel,
Hadd vigye el a hangom messze a szél!
Én látom, de mégsem érem fel ésszel,
Csak hamis démonokat kergetnék!
Ez ma még fáj, a pokol vár,
De holnap nevetve mondok imát!
Hogy ez az én sorsom, mert nekem ez jár.
Imádom ezt a zenét. Még gitáron is megtanultam. Apropó gitár vennem kell majd egyet.
Twitterre kiírtam egy szép kis idézetet, az önbizalomról. Nekem egyre több van.
 Ha többet szeretnél az élettől, hinned kell önmagadban, és akkor valóra tudod váltani az álmaidat.
Szeretek idézeteket írni, olvasni. Amikor örülök olvasok, amikor szomorú vagyok olvasok.
Most az önbizalomról kell olvasnom az új életem miatt.  Hiszen senki nem ismer még, jobbra fordulnak a dolgok. Az új szüleim is rendesek. Látszik hogy szeretik egymást. Remélem, egyszer én is megtalálom életem szerelmét. Kopogtak. Itt állandóan nyüsgés van?
-Gyere!!-ordítottam ki. Bejött Zayn és Perrie. Na most mit szeretnének tőlem?
-Sziasztok!-mondtam, és felültem az ágyon.
-Szia!-mondták egyszerre.Kicsit meg is ilyedtem...
-Azt szeretnénk kérdezni hogy lejösz-e üvegeset játszani.-mosolygott Zayn. Olyan aranyos pár. Össze illenek. 
-Muszáj?-kérdeztem. Ők csak bólintottak. Zayn felkapott és levitt. Én vertem a hátát és kiabáltam.
-Zayn tegyél le! Tudod járni! Van lábam!!!-kiabáltam neki.
-Tényleg? De nem jönnél le!-mondta, és leültetett a földre. Harry kicsit mintha féltékeny lett volna. De nem baj. Közben észre vettem hogy a lány elment.
-Magától nem akart jönni. Muszáj volt biztosabb folyamathoz folyamodnom.-mondta röhögve. Többiek röhögtek, és Niall meg evett valami nagyon furcsa kaját. Illetve szendvics volt, de valami nagyon furcsa trutyi volt benne.
-Kipörget először?-kérdezte Louis. Hát azt tudjuk hogy Louis nem normális. Most találkoztam vele először, de már látszik hogy nem komplett.
-Énnn!!-visított Niall. Pörgetett és Danin állt meg.
-Felelek.-mondta egyből és mosolyogva figyelt. Olyan jó haja van. Jó göndör. Bárcsak  nekem lenne olyan. Nekem egyenes. :(
-Milyen Liammel az ágyban?-kérdezte Niall, amitől én elkezdtem röhögni. Szegény most mit fog mondani? Mind röhögtemk körülöttem.
-Jó.-mondta és pörgetett. Arra már rá jöttem hogy perverz népség, és hogy kezdem meg kedvelni őket! Most rajtam állt meg. Szerencsétlen vagyok.
-Felelsz vagy mersz?-kérdezte.
-Merek.-mondtam maga biztosan. Majd Louis elkezdett visítozni hogy Ő akar nekem kitalálni valamit, amibe Dani bele is ment.
-El kell játszanotok Harryvel hogy jártok, 1 hétig.-mondta és gonoszan mosolygott.
-Hogy érted?-kérdeztem, és csúnyán néztem rá.
-Kézen fogva járás, együtt alszotok, csókolóztok, egymásülébe ültök.-mondta, és Harryre nézett.
-Gyerünk kicsi Hazzám. Menj oda hozzá.-mondta Louis és rám nézett. Nem mozdultunk, ezét oda jött hozzám. Először nem tudtam mit akar, aztán felemelt és bele rakott Hazza ölébe.
-Hello!-mondtam, mosolyogva.
-Hello törpilla.-mondta és megpuszilta az arcom. De puha szája van. Bizsergett utána az arcom. Kiakartam szálni az öléből de mivel Louis ott ült mellettünk nem engedte. Már este volt, hát sokáig voltunk vásárolni és kávézni.
-Álmos vagyok moost már felmehetek?-néztem Zaynre aztán Louisra. Bólogattak, és Louis akart valamit mondani csak befogtam a száját.
-Jó éjt! Köszönöm ezt a mai napot! Sziasztok!-a lányokkal megöleltük egymást, puszi-puszi, Liamnek is adtam egy puszit az arcára és mentem is. Épp zuhanyoztam amikor hallottam, hogy valaki bement a szobámba. Mikor kiléptem szerencsére már pizsamában voltam.
Hazza volt bent. 
-Szia.-mondtam, és leültem az ágyamra.
-Szia. Louis küldött hogy veled kell aludnom. Nem tudom mi ütött belé. Báár engem nem zavar hogy veled kell aludnom.-mondta és kacsintott. Én csak megforgattam a szemem, és befeküdtem az ágyba. Levette a nadrágját a pólóját, és készült levenni a boxerét.
-Le ne vedd!-mondtam neki és elfordultam.
-De nem szeretek bezárva lenni.-mondta és olyan aranyos arcot vágott.
-Lehet de akkor nem alszól velem.-mondtam hulla fáradtan. Feladta és nem vette le. Bebüjt mellém, és átölelte a derekam. De jó így aludni vele. Olyan jó érezni az illatát. Miket beszélek? 
                                                      *Reggel*

Arra éberdtem hogy valaki rám ugrik. Kivettem Hazza alól a párnát, és megdobtam vele.
-Héé! Azaz én párnám volt.-mondta nyávogosan.
-Louis kifelééé.-mondta nyűgösen Harry.
-Megyek már szerelmem.-mondta és kiment. Mikor hallottuk hogy csukódik az ajtó Hazza felkelt és bezárta az ajtót majd felvette a földről a párnát. Mikor vissza jött nem az ágyra feküdt, hanem az én csípőmre ült.
-Szóval. Az én párnámat veszed el igaz?-mondta mosolyogva.
-Az enyém az még kell.-nyújtottam rá nyelvet. És mosolyogtam.
-Persze neked legyen kényelmes, nekem meg nem? Ez undokság. Ja és leharapom ha még egyszer kinyújtod.-mondta mire én megint kinyújtottam. Erre ő lefogta a csuklóm a fel csúsztatta a fejem mellé, és közeledett a számhoz. Mire én gyors vissza húztam a nyelvem.
Mire a számhoz ért gyors elfordítottam a felem, így az arcomat pusziltam meg. Én jól kiröhögtem ő meg elkezdett csikizni.
-Nee. Kérlek neee.-könyörögtem neki. De mint aki meg sem hallja. 
-Mit kapok ha abba hagyom?-nézett rám sunyin.
-Amit akarsz!-mondtam és elengedett. Tudni illik hogy nagyon csikis vagyok.
-Eljösz velem egy randira?-kérdezte. Én bólintottam, és vegre leszállt rólam. 
-Mikor?-kérdeztem. Nagyon nincs kedvem menni, de legalább abba hagyta a csikizést.
-Ma este.-mondta és véletlenül a számra adott puszit. Miért velem történt ez meg? Ő csak mosolygott és kiment a szobámból. Kikeltem az ágyból, zuhanyoztam, és felöltöztem.
  
Ezt vettem fel csak a napszemüveget meg a táskát nem vettem fel. Meg fésülködtem, és fel tettem egykis alap sminket. És száguldoztam is le a lépcsőn a konyhába. Ahol mindenki ott ült az asztalnál.
-Jó reggelt!-mondtam, és leültem én is az asztalhoz. Louis és Harry közé. Palcsinta volt. A kedvencem, főleg a kakaós.
-Aludtatok?-kérdezte meg Louis.-Vagy esetleg mást csináltatok?-huzogatta a szemöldökét.
-Te köcsög kancsó.-mondtam.-Aludtunk.-mondta Harry.
-Mi az hogy köcsög kancsó?-kérdezte meg Louis. 
-Semmi...-mondtam de késő volt, mert Louis elkezdett kergetni. Egész a kertig kergetett, ott elkapott és elkezdett csikizni. Mind ott álltak az ajtóban, de nem segítettek.
-Apa segíts!-kiabáltam Liamnak. Ő jött és kihúzott. Nyomtam egy puszit az arcára, és elbújtam mögötte.
-Köszönöm.-mondtam és bementem. Leültem a kanapéra, és figyeltem ahogy jönnek be sorba. Leült mellém Liam és Dani. Hazza felemelt, és bele rakott az ölébe. Én csak mosolyogtam.
-Mi a mai program?-kérdeztem. Unatkozom valamit csak kitudnak találni. 

A vásárlás

                                                    3.Rész

Mit képzel ez hogy így bejön. Bár cuki volt, azt nem tagadom. Ekkor kopogtak.
KoPP KOPP
-Igen?-órdítottam ki. Milyen jó kiabálni. Ekkor dugta be a fejét Perrie. Olyan szép lány. Szőke haj, kék nagy szem, jó stílus, szép hang.
-Szia! Jösz vásárolni?-kérdezte mosolyogva. Ennyire elaludtam volna? Se baj.
Bólogattam, hogy megyek. Felkaptam a táskám és mentünk le, mert a kabátom már lent volt. Elköszöntünk és mentünk is. Egy szép kis plázánál álltunk meg.
-Hova mennyünk elsőnek?-kérdeztem. Igen, most én kezdeményeztem, beszélgetést. Rá mutattak egy boltra, és oda mentünk be. Jó kis ruhákat találtunk.
-Dani, mennyit pénzt költhetek?-kérdeztem meg. Nem akarok sokat költeni.
-Amennyit szeretnél.  Ha meg tetszik valami, vedd meg.-mondta. Bólintottam és mentem nézelődni.
Ebben a boltban csak rózsaszíneket választottam, meg egy farmert.
 
Perrie azt mondta a kabát biztos tetszeni fog Zaynnek. Én csak mosolyogtam, nem nagyon érdekelt. Mikor megvettem mentünk is a következő boltba.
Ott egy táskát vettem. Természetesen, a ruhámhoz valót választottam.

Én már kivásároltam magam. Miután végeztünk a plázában, beültünk a Starbuck's-ba. Én egy Vanilliás shaket ittam. Elbeszéltük az időt. Végül szóba jött az iskola.
-Viki, milyen iskolába jártál?-kérdezte Eleanor.
-Nem jártam, csak általánosba. Az anyukám csak a nővéremnek engedte. Én tanultam magamtól, de az mégsem olyan mintha egy tanár tanítana.-mondtam, és olyan jó volt ezt elmondani.
-És szeretnél járni? Mert ha igen, akkor beiratunk.-mondta Danielle. Olyan kedvesek. De, miért pont engem fogadtak örökbe? Miért nem a nővéremet? Ő bolondul értük. Nagyon elment az idő. Már csak mi ültünk bent a kávézóban.
Én addig a fiúkon gondolkodtam. Lehet nem is nyálasak? Csak ahogy beszélt rólul úgy tűnt? Majd megismerkedünk. Harry egy kicsit tetszik is.
 De az lehetetlen. 

A találkozás

                                                                      2.Rész


Mikor oda értünk, egy gyönyörű ház volt a szemem elé. Nagyon nagy és szép volt!



                
Nagy szép medence, napozó ágyak. Király!
-Tetszik?-kérdezte Liam.
-Igeen nagyon!-mondtam boldogan. Ilyen szép házban még sosem voltam. Sosem gondoltam volna hogy, egyszer ilyenben fogok lakni.
-Gyere körbe vezetlek, utána ha kipakoltál, bemutatunk téged a többi fiúnak, és Eleanornak.-mondta boldogan, de nekem semmi kedvem a One Directionnal össze barátkozni.Eleanorra kívéncsi vagyok. Bementünk  a házba. Az előszoba egyszerű fehér volt, drága bútorokkal. A nappali lila és kék volt, de gyönyörű. Ott is drága dolgok voltak, hatalmas plazma tv. De jól megy egyeseknek. Bemutatták a szobaákat miket hol találok majd, a konyhát is láttam, az narancssárga volt feketével.

-Most jön a te szobád reméljük tetszeni fog.-mondta Liam, és kinyitotta az ajtót.


 
Nagyon szép. Ilyen szobám még sosem volt. Aztán Danielle kinyitott egy ajtót. Kettő volt hozzá csatolva. Kinyitotta és egy csoda szép gardrob volt.
 
Nagyon sok cipő és ruha volt bent. Imádom. Vásárolni is szeretek, de mostanában illetve amióta apa meghalt, nem mentem sehova. Még suliba sem járhattam.
-Tetszik?-kérdezte Danielle. Én csak bólogatni tudtam mert még a sokk hatása alatt voltam. Nagyon tetszik az új otthonom. Csak az nem tetszik hogy a One Directionnal kell laknom. Egyszerűen kikészít a tudat hogy velük kell egy levegőt szívnom.  Kinyitott egy másik ajtót is az volt a fürdő az is nagyon tetszett.(arról nem teszek ki képet mert nagyon sok kép lenne szer.)
Gyönyörű rózsaszín csempe, rózsaszín wc xD. Van benne, zuhanyzó és fürdőkád is. Megöleltem őket és kimentek. De mielőtt Danielle  kiment volna mondta hogy pakoljak ki, és zuhanyozzak, mert ma nem találkozom a fiúkkal. Ennek én nagyon örültem azért is, mert fáradt voltam.
                                                                       ****
Reggel egy nagy zajra lettem figyelmes.Valaki sikított. Nem figyeltem rá, felkeltem és felöltöztem. Mivel borús volt az idő ezért, meledebben öltöztem fel.
Hát mindjárt itt a tél. Már nagyon várom. Imádom a Decembert mert akkor van a szülinapom, a névnapom, és a legfontosabb karácsony.
  Csak a kabátot és a táskát nem vettem fel. Feltettem egy kis alap sminket, meg fésülködtem, és késznek nyílvánítottam magam. Lementem a nappaliba, hátha ott vannak Liamék.
És siker. Ott voltak. Szerencsére csak ketten.
-Jó reggelt.-próbáltam kedves lenni. Reggel van ilyenkor mindig bukó vagyok.
Ez az eggyik rossz tulajdonságom amióta apa meghalt.
-Neked is. Nem vagy éhes?-kérdezte Dani.
-De éhes vagyok.-mondtam kedvesen. És mentem Danivel a konyhába.
-És mit szeretnél ma csinálni?-kérdezte kedvesen. Olyan kedves lány. Jól választott Liam.
-Nem tudom. Te mit szeretnél?-kérdeztem.
-Elmehetnénk vásárolni, Eleanorrel. Nagyon kedves és csajos lány. Szerinte minden lány szeret vásárolni. Nagyon jó stílusa van.-mondta mosolyogva.
-A vásárlás remek ötlet. Ja és te sem panaszkodhatsz. Nagyon jó stílusod van.-dicsértem meg. Ő csak mosolygott és oda adta a szendvicset, amit készített nekem. Nagyon finomnak látszik. Van benne saláta, úgy hogy még csak hízni sem fogok. De jóó. Szerintem bele lát a fejembe. Fogyóznom kell, mert dagadt vagyok. Sokan azt mondják hogy anorexiás vagyok, de ez nem igaz. Én csak látom magam igazából. Remélem ma is megúszom hogy a fiúkkal találkozzak. Semmi kedvem. Eleanort szívesen megismerem, de a fiúkat kevésbé. Mikor megettem a szendvicset, elmosogattam a tányért, és megköszöntem Daniellenek mégegyszer és felmentem a szobámba. Felkellett lépnem Twitterre, és mitlátnak szemeim, Liam és Danielle bekövettek. Felnéztem Facebookra ott meg bejelöltek.
Rám is írt Liam. Minek? Hiszen itt vagyok fölötte. A lusta fajtáját.
Liam: Szia tetszik a ház?
Viki: Szia itt vagyok fölötted. Amúgy igen, köszönök mindent.:)
Liam: Semmiség hisz a Lányuk vagy már. Érted bármit.<3
Nagyon kedves tőle. Szeretek itt lenni velük.
Viki: Kérdezhetek valamit? Csak kíváncsiskodásból.
Kérdeztem ami oly rég óta, böki a csőröm.
Liam: Persze akármit. :)
Viki: A fiúk itt laknak ebben a házban?
Liam: Igen csak elmentek Holmes Chapelbe, Harry szülővárosába.
Viki: Értem. És mikor jönnek haza? Csak azért kérdem, most őszinte leszek nem nagyon kedvellek titeket. Illevtve téged igen mert az apám vagy de őket nem nagyon. A nővérem miatt. Mindig titeket hallgatott a rólatok beszélt, és kikészített. Ezért meg utáltalak titeket. Téged már kedvellek,de őket nem. Sajnálom. :(
De jó volt ezt megírni neki. Nem szeretek hazudni de, mindig őszinte vagyok. Méd sosem hazudtam senkinek. Amikor még jártam suliba, akkor is mindig tanultam, leckéztem. Kitünő tanuló voltam. Szerettem iskolába járni. De az anyám utána nem engedett. Most majd megkérem őket hogy hagy játjak.
Eddig mindig egyedül, önszántamból tanultam. A nővérem járhatott, ellentétben velem.
Liam: Örülök hogy őszinte vagy. De nagyon jó fejek.:) Olyanok mint én, csak hülyébbek. Bár még engem sem nagyon ismersz.
Viki: Nem de szeretnélek jobban megismerni. Lelépek szia :)
Liam: Szia :)
Kedves apám van. Bárcsak élne még az apukám. Olyan rossz nélküle. Mindig kedves volt hozzám. Sosem bántott, ellentétben az anyámmal. Anyám nagyon szigorú volt.
Kopp Kopp
-Gyere.-ordítottam ki. Dani lépett be rajta.
-Megjöttek a többiek gyere. Itt van Eleanor is.-mondta mosolyogva. Nagy levegőt vettem és kimentem vele. Mikor leértünk, mindenki engem nézett. Nagyon idegesítő volt. Eleanor tényleg olyan szép amilyennek Dani leírta. A fiúk meg tényleg hülyék voltak. Végig stíröltek.
-Sziasztok.-mondtam egyhangúan. Vissza akartam menni, de Dani nem engedte.
Ekkor Eleanor felpattant és üdvözölt.
-Szia! Eleanor Calder vagyok, Louis barátnője. De! Csak hívj El-nek vagy Ellynek.-mosolygott. Őrült egy csaj valjuk be. De nagyon szép, kedves. Ekkor felpattant Egy szőke hajú lány. Neki is nagyon jó stílusa van.
-Szia! Perrie Edwards vagyok. Zayn barátnője. Engem nyugodtan becéz Pezznek.-mosolygott.
-Én Viktória vagyok de csak hívjatok Vikinek.-mosolyogtam. Ekkor egy fiú pattant fel. Egy barna hajú.
-Szia!! Louis Tomlinson vagyok. Hívj Lounak vagy Boo Bear vagy esetleg Tommonak.-Ezen csak vigyorogtam. Valószínű Ő a legbolondabb. És egyből felpattant egy Szőke srác.
-Hello! Niall Horan vagyok.Hívj ír manónak.-mondta.
-Ír vagy? Mindig is ki akartam menni Írországba de nem tudtam.-mosolyogtam.
Most egy nagyon sötét hajú fiú sétált oda hozzám.
-Hello törpilla. Zayn Malik vagyok. Hívj DJ Maliknek.-mondta és kacsintott egyett. Ekkör jöt a göndör.
-Hello szépség! Harry Styles. Hívj Hazzának.-mondta és adott két puszit. Ez egy seggfej ezt már megállapítottam.
-Csajok ma elmegyünk vásárolni Vikivel. Ti is jöttök.-kérdezte Dani. Hogy fogom én anyának szólítani. Pedig egyszer muszáj lesz.
-Ez csak természetes.-mondta Elly. Akkor már használom a beceneveket.
-Felmehetek?-kérdeztem meg Danit úgy hogy a fülébe súgtam. Megengedte! Hurrá!! Mikor végre felértem azon a sok lépcsőn bementem a szobámba és lefeküdtem. És sikeresen elaludtam. Ilyen vagyok. Sokat alszom amikor csak tehetem.
Mikor felébredtem. Egy nem kívánt személy volt bent a szobámban. Harry.
-Mit keresel te itt?-kérdeztem bukón.
-Megnéztem mit csinálsz. Miért jöttél fel? Vagy, Miért nem kedvelsz minket?-zúditotta rám a kérdéseit. Na akkor most mondjam el neki? Nem akarok bukó lenni.
-Azért jöttem fel mert fáratd voltam, és azért nem kedvellek titeket mert... Legyen annyi elég hogy a nővérem miatt.-mondtam és elbújtam a pátnák közé.
Azt éreztem, hogy besüpedt alattam az ágy. Mit akar még mindig?
-Értem. És legalább engem kedvelsz?-kérdezte. Olyan cuki volt.
-Nem!-mondtam és kitessékeltem a szobámból.

Az örökbe adás

                                                             1.Rész

A mai napom is olyan volt mint a többi. Felkeltem, zuhanyoztam, felöltöztem és hallgattam anyámat hogy Ő tényleg szeret és nem akar minket örögbe adni de, muszáj... Persze ha muszáj lenne sem adnám örökbe a gyerekeimet!
-Viki! Detty! Gyertek le, beszélnünk kell!-kiabált "anya".
-Mivan?-kérdeztem flegmán.
-Ma jönnek meg nézni titeket. Egy nagyon aranyos fiatal pár.-mondta mosolyogva. Ezen mit lehet mosolyogni? Azt mondta szeret! Képzelem mennyire szerethet. Mosolyog hogy valamelyikőnket elvisznek. Szép mondhatom. Nem akarok elmenni. Itt nőttem fel, illetve, ezt tekintem otthonomnak, mert igazából úgy költöztünk ide. De apa Londoni volt. Miért kellett apának meghalni? Mit ártott az életnek? Nagyon kedves ember volt. Kicsinek mindig azt mondtam neki, ha felnövök Ő lesz  a férjem. De már tudom hogy nem lehet.
-De én nem akarok elmenni.-fakadtam ki anya és a nővérem előtt. Apa temetése óta nem láttak sírni. Azóta vissza folytottam az érzéseim. Nem nagyon beszéltem senkivel.
-És mikor jönnek?-kérdezte meg a nővérem. Jajj a nyalizós. Kit érdekel mikor jönnek. Ikább az hogy...
-És kik jönnek?-kérdeztem meg.
-Liam Payne és Danielle Peazer.-mondta, mire a nővérem elkezdett síkítani. Én azt hittem megsüketülök mellette.
-Kincsem majd segítek neked, hogy téged vigyenek el.-mondta anya. HÚÚ. Szerintem megúszom.
-Ja és azt hiszem az egész banda jönni fog.-mondta.
-Ne máár! Muszály?-kérdeztem meg mert semmi kedvem velük találkozni.
-Igen nincs vita! És egy órán belül itt lesznek. Szóval, menjetek készülődni. És Te is Viki! Mars!!-mondta anya mérgesen.
De engem annyira nem érdekel. Ha kellenék nekik bár nem kellekk mert utálom őket, akkor elvisznek ahogy vagyok. Nem kell nekem kiöltöznöm! Mindenesetre, át vettem a farmert egy melegítőre, a pólóm apa egyik pólójára. És azt megcsináltam hogy ne legyen túl nagy. Felkötöttem. És addigra még volt 5 perc mire ide értek, mivel levettem magamról a sminkem. Felláptem Facebook-ra.
Mindig fellépek. Van egy csomó ismerősöm, a posztjaim miatt. Twitterem is van ott is több ezer követőm van. Már elmúlt egy óra. Lehet nem jönnek!
-Viki! Azonnal gyere le!-kiabált anya.
-Nem akarok! Most semmi kedvem felkelni!-mondtam anyának.
-Azonnal gyere le! Különben felmegyek!-mondta anya. Jajj nee! Jajj de félek.
Bár akkor elveszi a gépem. Fogadjunk hogy Detty,  már lent van.
-Hello!-köszöntem nekik egyhangúan. Vigyék csak a nővéremet! És csak ketten jöttek!!! Ez az. Ők is elegek. Bár a lánnyal semmi bajom sincsen.
-Szia! Miujság?-kérdezte meg a fiú. Mi lenne mondanám hogy életem legjobb napja mert találkoztam veletek. De akkor hazudnék, és utálok hazudni.
-Semmi extra.-mondtam. Nem akarok bukó lenni mert az nem rám vall.
-Na akkor nézzék meg a lányokat.-mondta anyám. Csak ne engem vigyenek el.
-Akkor legyen úgy hogy mindedgyik lánnyal, hogy meg ismerjük öket.-mondta Danielle.
-Akkor kezdjétek a nagyobbikkal.-mondta anya. Persze őt akarja nekik oda adni.
MIvel annyira szereti őket. Pfff... Én meg utálom őket.
                               *******
Azta! Kijött. Mosolyog mint a tejbe tök. Remélem őt viszik el.
-Menyél de szerintem engem visznek el.-modta flegmán vigyék kit érdekel.
Bementem és leültem. Elhelyezkedtem a fotelbe és néztem őket.
-Látom, nem nagyon akarod hogy örökbe fogadjanak.-mondta Liam.
-Ki akarná?-kérdeztem meg.
-Nem tudom. Mondjuk az árvaházban sok olyan gyerek van.-mondta kínosan.
-Térjünk a lényegre.-sürgettem őket.
                                                     *******
Végre vége a kifaggatásnak! Na most gyorsan döntsék el hogy Őt viszik és menjenek el vele jó messzire!
-A döntésünk megszületett.-mondta Liam, mosolyogva.
-Úgy döntöttünk hogy Vikit visszük el.-mondta Danielle. Mi? Miért engem?? Mit tettem??
-De miért nem Detty-t?-kérdezte "anya"
-Viki sokat beszél, sokat ugrál, nagyon sokat hülyül.-sorolta fel anya.
-Detty, meg szép, csendesebb, komolyabb, és nem ugrál sokat.-sorota fel a tulajdonságaut.
-Az csak jó hogy, szeret ugrálni, mert táncos vagyok.-mondta Danielle.
-És az is jó hogy szeret hülyülni, és sokat beszél.-mondta Liam.
-Mi is ilyenek vagyunk otthon a többi fiúval.-mondta Liam. Ne már! Anya muszáj volt?
-Akkor Viki menj pakolni!-utasított "anya". Mire én felmentem és egy bőröndbe nagyon lassan pakoltam.
                                                ******
-Szia Viki hiányozni fogsz! Szeretlek! Vigázz magadra!-mondta anya.
-Szeretsz mi? Akkor most nem lennék ilyen helyzetben!-mondtam anyának mérgesen.
-Sziasztok!-köszöntek el a mostantól "szüleim". A nővérem közeledik felém. Na ebből se lesz semmi jó. Mikor ide ért hozzám, egy nagy kéz csattant az arcomon.
Most meg mi baja van? Ja meg van engem választottak, helyette.
-Na jó, sziasztok.-mondtam és beszálltam a kocsiba. Elég volt egy napra ennyi és már este is volt.




Sziasztok! Ha tetszett ez a rész, akkor lájkolj! És a következő rész 1 komment után jön!:)

Porológus!!!

                                                         Porológus

Viki Jans vagyok, 16 éves. Anyámmal élek még egy házban, meg a nővéremmel.
Apukám 2 éve meghalt. Anyukám örökbe akar minket adni. A nővéremmel nagyon rossz a viszonyunk. Ő szereti a One Directiont vagy mi a neve. Ja, amúgy Londonban élünk, de magyarok vagyunk. Amúgy addig vagyunk még anyánál amíg nem fogadnak minket örökbe. Azt állítja hogy szeret minket, de akkor nem adna örökbe de mindegy.A nővéremet Dettynek hívják. Meghal az 1D-ért. Nem tudom hogy lehet őket szeretni. Nyálasak. De, ha, választani kellene akkor inkább a göndör. De nem kell így nem választok. Én inkább a Modellkedésért vagyok oda meg az énekléshez. Nem rajongok senkiért. Illetve Eleanor Calder, és Perrie Edwards-ért. Ők jó fej lányok. Elvileg.

Kövessétek a blogom és megtudjátok Viki hogy szerette meg az 1D-t!