2013. november 27., szerda

A tökéletes randi

                                                          6.Rész

Kíváncsi voltam hova visz. Még életemben nem voltam randizni. Mindig csak az volt, tetszel, szerelmes vagyok beléd és jártunk. Ennyi volt. Most viszont, Harry Styles-al fogok randizni. Hihetetlen. Szép lassan, leindultam a lépcsőn. Minden tekintet rajtam volt, én meg elpirultam. Nem nagyon szeretem ha mindenki engem néz, olyan irritáló. Bár ez jó értelemben irritáló. Oda jött Liam és megpörgetett, és adott egy puszit az arcomra. Utána Danielle is végig csodált, és megölelt. A fiúk is adtak egy-egy puszit és elmentek. Egyedül ültem a konyhában egy pohár víz társaságában. Egyszer csak valaki megölelt hátulról. Olyan annyira megilyedtem hogy a pohár kicsuszott a kezemből. Szerencsére  nem volt már benne víz.
-Szia! Megisztettelek?-kérdezte nevete. Bólintottam és felálltam. Megfogta a kezem, és elindultunk.
-Hova megyünk?-kérdeztem mikor már bent ültünk az autóban.
-Titok!-mondta és beinditotta a kocsiját. Ezt nem szeretem! Miért nem mondja el???
-Lécci!!!-kérleltem. Erre ő megfogta a kezem és a váltóra tette. Elmosolyodott és befordult, egy kisvidámpark felé. EZAZ! Nem vacsorázni mentünk. Mármint annak is örültem volna, de kétlem hogy végig tudtam volna ülni.
-Jó lesz ez a hely? Vagy menjünk inkább vacsorázni?-kérdezte kedvesen.
 -Nem kell. Tökéletes ez a hely.-Elmosolyodott, és kifizette a belépőket.
-Óriás kerék először?-rábólintottam és elindultunk.
                                                   Liam szemszöge

Nagyon össze melegettek Harryvel. Most féltenem kéne, de félek ha megbántom akkor vita lesz. Most itthon ülünk a többiekkel  és amit szoktunk csinálni, punnyadunk a kanapén, és nevetünk valami hülye rajzfilmen. Nem ám a toy storyt néznénk. Ma megyek Danielle-el vacsorázni. Olyan boldog amióta itt van Viki. Felálltam Daniellel az oldalamon és elmentünk készülődni.
Én fekete gatyát és inget vettem fel, Danielle meg egy farmert, és egy gíszes, csipkés ujjatlant, fekete kapátot, és magas sarkú csizmát.
     
Gyönyörű volt abban a ruhában. Illetve minden ruhában gyönyörű, sőt még ruha nélkül is szép.
-Indulhatunk?-kérdeztem és megfogtam a kezét. Bólintott és kiléptünk a szoba ajtón.
                                                      Viki szemszöge
Nagyon jól érzem magam Harryvel. Nagyon kedves fiú, és törődő.
-Várod már a szülinapod?-kérdezte.
-Igen végre egy évvel idősebb leszek.-mondtam mosolyogva.
-És az miért jó?-kérdezte. Megrántottam a vállam, és mosolyogtam. Már indultunk haza felé. Hamar elment az idő már fél kilnec volt.
-Jól érezted magad?
-Igen köszönöm, ezt a csodás estét.-köszöntem meg, és ez volt egész hazáig a beszélgetésünk. 
-Ma is veled kell aludjak.-mondta sunyi mosolyal az arcán.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése